Egyre több ügyben látszik, hogy az Európai Unió szinte összes tagállama inkább teljesen megkerülné Magyarországot: Ukrajna EU-csatlakozása mellett a szankciós döntéseknél is sorra készülnek a parkolópályára tevő tervek. Az elmúlt héten pedig a kormány új, a civilek és a sajtó ellen szuverenitási okokkal indokolt átláthatósági törvénye miatt is nő a feszültség az uniós országok, valamint Brüsszel és a magyar fél között. Sokan alkalmaznák már a hetes cikk szerinti eljárást is, amelyről május 27-én tárgyalnak is majd a tagállamok az Európai Tanácsban, de mellette az EU-források teljes felfüggesztése és jogi kiskapuk sorát is bevetnék.
Egységes kereskedelmi stratégiában jutottak egyezségre az Európai Unió országai, amelyek végre mind belátják, hogy bár a kontinens nem szívesen működne se az USA, se Kína nélkül, igenis képesek lehetnek világhatalomként részt venni a világpolitika alakításában. Európa polgárainak vásárlóereje továbbra is annyira jelentős súlyt képvisel, amit sem Keletről, sem Nyugatról nem lehet figyelmen kívül hagyni, így egy hosszú távú konszenzussal, most minden irányba erősítheti pozícióit Európa.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Keir Starmer brit miniszterelnök londoni találkozója új szakaszt nyithat az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatában, a május 19-i csúcstalálkozó előkészítéseként. A háttérben azonban továbbra is komoly viták húzódnak – elsősorban a halászati jogokról, amelyek a várható védelmi megállapodás kulcskérdésévé váltak.
Az Európai Parlament többpárti vizsgálóbizottsága töltött három napot Budapesten, hogy a különböző szereplőkkel történő egyeztetés után, a Bizottság felé véleményezze a magyar jogállamiság helyzetét.
Több uniós tagállam közös stratégián dolgozik, hogy megakadályozzák Orbán Viktor vétóinak hatástalanító szerepét az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításában – írja a Politico. Az EU-országok közel fele tervez kemény lépéseket tenni a magyar kormány stratégiájának megakadályozására. Az új német kormány egyre határozottabban lépne fel a jogállamiságot sértő tagállamokkal szemben, akár szavazati joguk megvonásával is.
Az Európai Bizottságot több bírálat is érte, hogy nem tudta tárgyalásos úton rendezni a vámháborút – még annak kitörése előtt – az Egyesült Államokkal. Brüsszel az elmúlt hónapokban több tárgyalást is folytatott az amerikai féllel, látványos gesztusokat is tett, azonban Donald Trump elnök és kormánya tántoríthatatlannak tűnt. A magyar kormány több hete kritizálja az uniós vezetést, hogy nem ajánlott vámkedvezményeket az Egyesült Államoknak. A magyar kabinet is kezdeményezhette volna a lépést, de végül az Európai Bizottság maga nyúlt ehhez az eszközhöz. Kérdés azonban, hogy mennyire is a megállapodás Washington valódi célja.
Új fegyverbeszerzési alapot terveznek az európai vezetők, miután még az Európai Bizottság 800 milliárd eurós újrafegyverkezési tervét sem találják elégségesnek az orosz fenyegetés elrettentésére. Az mechanizmus nem csak a döntéshozást gyorsíthatná fel, de a résztvevőket is mentesítené az EU adósság korlátaitól, és maga tudná szétosztani, hogy hova telepítsék az eszközök többségét.
„Magyarország számára elfogadhatatlan a kettős mérce és a politikai szempontok megjelenése az uniós források elosztásában” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Tanács kohéziós ügyekért felelős minisztereinek találkozója előtt. Hangsúlyozta: hazánk támogatja az erős kohéziós politika fenntartását 2027 után, ugyanakkor csak külön nyilatkozattal csatlakozik a következtetésekhez.
Az Európai Tanács e heti csúcstalálkozója után, ahol a tagállamok gazdasági versenyképesség növeléséről és beruházásösztönző intézkedésekről állapodtak meg, a jövő héten is eseménydús napok várnak az EU intézményeire. Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos Budapestre látogat, Ursula von der Leyen találkozik a tagállamok EU-nagyköveteivel, míg Henna Virkkunen és Wopke Hoekstra több kiemelt szakmai fórumon vesznek részt. A hét egyik kulcsmomentuma lehet a párizsi csúcstalálkozó, ahol a tagállamok vezetői Ukrajna jövőjéről és egy esetleges európai békemisszióról is egyeztetnek.
Az uniós vezetők a csúcstalálkozón három kiemelt gazdasági célt határoztak meg: az energiaárak csökkentését, a versenyképesség növelését és a tőkepiaci unió elmélyítését. A vállalkozások terheinek mérséklése érdekében a bürokrácia visszaszorításáról is döntöttek, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A befektetések ösztönzése érdekében olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek hatékonyabbá teszik az európai megtakarítások mozgósítását és a pénzügyi piacok integrációját. Az ipar zöld átállása és az energiafüggetlenség szintén hangsúlyos téma volt, amelyre a vezetők összehangolt válaszokat ígértek. A fosszilis energia korszaka pedig hamarosan véget ér Európában – ismertette António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki uniós csúcs utáni sajtótájékoztatójukon.
Az Európai Bizottság az utolsó pillanatig formálgatta a közös újrafegyverkezési stratégiát, ami a kontinens védelmét igyekszik minél hamarabb garantálni. A beszerzések nagyobb részének kötelezően saját gyártóktól kell beszerezni, és a közös kölcsön felvételéhez az unió szövetségesei is csatlakozhatnak.
Magyarország az egyetlen tagállam, amely egyelőre nem hajlandó megszavazni, hogy az Európai Bizottság és Ukrajna között folytatódjanak a csatlakozási tárgyalások. Emiatt pedig egyre többen vetnék be a tanácsi szavazati jog felfüggesztésével járó 7. cikk szerinti, uniós atombombaként emlegetett eljárást.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az adószabályok egyszerűsítésére vonatkozó bizottsági előterjesztést, amelynek célja az uniós versenyképesség javítása és az adminisztratív terhek csökkentése. A döntés az átláthatóbb és hatékonyabb adózási környezet kialakítását célozza, különös tekintettel a vállalatok bejelentési kötelezettségeinek mérséklésére, az elavult szabályok megszüntetésére és az uniós adójogszabályok egyértelműsítésére.
Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné, hogy az EU közös kötvénykibocsátás révén finanszírozza a tagállamok fegyvervásárlásait, azonban kizárólag európai gyártóknál indíthatnának beszerzéseket. A kontinens fegyvergyártóinak részvényei gyorsan kilőttek a hírre: a Rheinmetall ezzel már az év eleje óta már 90 százalékos pluszban van, a Thales, a Leonardo és a Gripeneket gyártó Saab is a mai nyertesek között.
Az uniós csúcson végül mind a 27 tagállam támogatásával ment át az a történelmű jelentőségű döntés, hogy az Európai Unió a jövőben a védelempolitikában és fegyverkezés területén is jobban összefog, valamint megnyitja a lehetőséget, hogy a tagországok az EU-s költségvetéséből is fizethessenek hadi beruházásokat. Az újabb integrációs lépésről viszont elirányította a reflektorfényt, hogy Magyarország egyedüliként nem támogatta az unió Ukrajna melletti kiállását. A csúcs után az európai vezetők a magyar kormány izolációjáról beszéltek, de az együttműködés így is szorosabb lehet: egyre inkább megszokhatjuk a hajlandók koalíciója kifejezést.
Az Európai Unió vezetői rendkívüli csúcstalálkozón hagyták jóvá a ReArm Europe nevű védelmi beruházási tervet, amely akár 800 milliárd eurónyi forrás mozgósítását is lehetővé teszi az elkövetkező öt évben. A cél az európai védelmi ipar fejlesztése, a stratégiai függőségek csökkentése és a kulcsfontosságú katonai képességek – például rakétavédelem, dróntechnológia és kiberbiztonság – gyors megerősítése. A csúcson Ukrajna támogatásáról is tárgyaltak, de míg a védelmi fejlesztések ügyében egység mutatkozott, Magyarország továbbra is ellenzi az újabb pénzügyi segítségnyújtást Kijev számára.
A Bloomberg-értesülésre hivatalos megerősítés még nem érkezett.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
